MOSZ

Magyar Orvosok Szövetsége

A Magyar Orvosok Szövetségének webes elérhetősége: https://www.moszhonlap.hu 

 A Magyar Orvosok Szövetségének Alapszabálya

1. §

Általános rendelkezések

1. Az Egyesület neve: Magyar Orvosok Szövetsége. A Szövetség elnevezéssel a társult tagok ki­fejezésre kívánják juttatni azt a szilárd érdekegységet, amellyel a magyaror­szági orvosok helyzetének jobbításán kívánnak munkálkodni. A Szövetség el­nevezés kifejezésre juttatja továbbá, hogy a társult tagok az orvos-szakma leg­különfélébb területeiről szövetkeznek a közös célok érdekében.
2. Angolul:  Hungarian Physician League; – Franciául: Organisation des Médecins Hongrois; – Németül: Ungarische Ärztebündnis
3. Az Egyesület rövid neve: MOSZ
4. Az Egyesület székhelye: 1068 Budapest, Szondi u. 100.
5. Területi hatály: a Magyar Köztársaság területén működő valamennyi magyarországi egészségügyi intézmény – beleértve az önkormányzatok, illetve gazdasági társaságok által fenntartott egészségügyi szolgálatokat is.
6. Személyi hatály: A 3.pontban meghatározott intézmények, egészségügyi szolgálatok munka­vállalóinak, nyugdíjasainak, illetve az e területen munkanélkülivé váltak ér­dekvédelmét és ér­dekképviseletét látja el, valamint képviseli az egészségügyi szolgáltatókkal közreműködői szerződésben álló, illetve orvosi szabadfoglalkozás keretei között tevékenykedő, orvosi diplomával rendelkező, személyükben munkát végző természetes személyeket is.
7. pecsétje: 30 mm átmérőjű körbélyegző leirata: Magyar Orvosok Szövetsége

2. §

Alapelvek

1. Az Egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzati elven működő szervezet, amely az Alapszabályban meghatározott célra alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérése érdekében szervezi a tagjainak a tevékenységét.
2. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és azoktól anyagi támogatásban nem részesül.
3. Az Egyesület jogi személy.
4. Az Egyesület gazdasági – vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan végezhet.
5. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban megjelölt célokra fordítja.

3. §

Az Egyesület célja és tevékenysége:

(1) Az Egyesület célja a munkavállaló orvosok munkajogi és szociális érdekeinek képvi­selete. Alapvető feladatának tekinti elérni, illetve növelni a munkavállaló or­vosok anyagi és erkölcsi megbecsülését, továbbá az orvosok közötti szakmai, em­beri szolidaritást.

Célja továbbá, hogy az érdekvédelem jogi garanciái bővüljenek, s olyan működőképes, al­ku­pozíción nyugvó érdekegyeztetési rendszer jöjjön létre, amely megteremti az orvo­sok körében az európai uniós szintű kereseti, szociális viszonyokat. Feladatá­nak tartja a nyugdíjas orvosok szociális érdekeinek képviseletét is.

(2) Az Egyesület az (1) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében:

1. munkahelyi szervezetein keresztül képviseletet biztosít tagjainak a munka­ügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben a munkáltató, illetőleg az állami szervek előtt,
2. képviseli tagjait az egyéb, élet- és munkakörülményeiket érintő kérdések­ben.
3. tájékoztatja tagjait az anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és mun­kakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről,
4. képviseli tagjait – meghatalmazás alapján – az élet- és munkakörülmé­nyeiket érintő kérdésekben bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek előtt.
5. fórumot biztosít az elért eredmények megvitatására és közzétételére,
6. a tevékenységi körébe eső kérdésekben együttműködik más egyesületek­kel, állami és társadalmi szervekkel.

4. §

Az Egyesület tagsága

(1) A tagsági viszony keletkezése:

• Az Egyesület tagja lehet minden orvosi képesítésű természetes személy, aki a 3. § (1) bekezdésében meghatározott célok érdekében kíván tevékenykedni, elfogadja az Egyesület alap­szabályát, vállalja a tagdíj fizetését, és akit az Egyesületbe – az Országos Elnökséghez benyújtott írásbeli kérelmére – felvesznek.
• Az Egyesületbe történő belépés, illetőleg az onnan történő kilépés (amely alól kivételt képez a kizárás és a törlés esete) önkéntes.
• Nem szakítja meg a tagsági viszonyt a nyugdíjazás, a munkanélkülivé vá­lás, a gyermekgondozási és ápolási, illetve egyéb okból igénybe vett fizetés nélküli szabadság.

(2) A tagsági viszony megszűnik:

1. a tag önkéntes kilépésével, amit a tagnak írásban kell bejelentenie az Egyesület elnökének.
2. a tag kizárásával, (ha a tag tevékenységével, vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti, az alapszabályban rögzített lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi. A kizárásról az Országos Elnökség egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással dönt. Az elnökség kizáró határoza­tát az érintett taggal a határozat meghozatalától számított 15 napon belül írásban kell közölni. A hatá­rozat ellen a tag a soron következő Küldöttközgyűlésen fellebbezéssel él­het.)
3. a tag halálával;

5. §

A tagok jogai és kötelezettségei

(1) Az Egyesület tagjai jogaikat és kötelezettségeiket személyesen gyakorolják.

1. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg. A tagok részt vehetnek az Egye­sület összejövetelein, rendezvényein, azokon felszólalhatnak, javaslatokat, ész­revételeket tehetnek, szavazhatnak. Választhatnak, és amennyiben a közügyek gya­korlásától nincsenek eltiltva, választhatók az Egyesület bármely tisztségére. A tagdíjat nem, vagy nem a közgyűlés határozatának megfelelően fizető tagok csak a tagdíjhátralékuk kiegyenlítését követően gyakorolhatják jogaikat.
2. Az Egyesület szolgáltatásait valamennyi tag igénybe veheti. Tagdíjhátralék esetén az 5.§ (2) bekezdésében leírtak az irányadóak.
3. A tag „vis major” élethelyzetben rendkívüli segélyért folyamodhat az Egyesület elnökségéhez, mely saját hatáskörben eljárva – figyelembe véve az egyesület anyagi lehetőségeit- dönt erről, saját hatáskörben megalkotott és évente aktualizált szabályzat alapján.
4. A tagok kötelezettségei: a tag köteles az alapszabály rendelkezéseit betartani, és az egyesületi tagdíjat fizetni.

6. §

Az Egyesület szervezeti felépítése

(1) Az Egyesület országos szervei:

a) a Küldöttközgyűlés,

b) az Országos Elnökség, amelynek tagjai:

• az elnök
• alelnök
• nyolc elnökségi tag. Az elnökségi tagokat a lehetőségek szerint az alább részletezett regionalitás elvének figyelembevételével kell megválasztani:
• Közép –magyarországi Régió: Budapest, Pest- megye
• Nyugat-dunántúli Régió: Győr-M-S. megye; Vas megye; Zala megye
• Közép-dunántúli Régió: Veszprém megye, Komárom-E. megye, Fejér megye
• Dél-dunántúli Régió: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye
• Észak-magyarországi Régió: Nógrád megye, Heves megye, B-A-Z megye
• Észak-alföldi Régió: Hajdú-B megye, Szabolcs-SZ-B. megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye
• Dél-alföldi Régió: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye
• A négy orvostudományi egyetemet reprezentáló tag

c) a Felügyelő Bizottság, amelynek tagjai:

• az elnök
• két tag

7. §

A Küldöttközgyűlés:

1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttközgyűlés, amely a helyi szervek küldöttei­ből áll.
2. A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
   1. a) az alapszabály megállapítása és módosítása,
   2. b) döntés más társadalmi szervezettel való egyesülésről, illetve az egyesület fel­oszlásáról,
   3. c) az egyesület feloszlása esetén az egyesület vagyonáról való rendelkezés,
   4. a költségvetés meghatározása,
   5. az Országos Elnökség, és a Felügyelő Bizottság tagjainak (tisztségviselők) megválasztása és visszahívása,
   6. az Országos Elnökség, illetve a Felügyelő Bizottság beszámolójának elfoga­dása,
   7. a tagdíj összegének megállapítása.
   8. Elnök, alelnök és elnökségi tagok díjazásának, költségtérítésének megállapítása. A közgyűlés, az elnök javadalmazásának megállapítását átengedheti elnökségi hatáskörbe.
3. Az Országos Elnökség, és a Felügyelő Bizottság a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel.

8. §

A Küldöttközgyűlés összehívása

1. Az Országos Elnök a Küldöttközgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy­szer köteles összehívni (rendes küldöttközgyűlés). A küldöttközgyűlés napirendjét is tartalmazó meghívót a kitűzött időpont előtt két héttel meg kell küldeni vala­mennyi küldött­nek.
2. Az Országos Elnökség rendkívüli Küldöttközgyűlést is összehívhat. Az Országos Elnökség a rendkívüli Küldöttköz­gyűlést köteles összehívni, ha ezt a bíróság elrendelte, illetőleg ha ezt a küldöttek egy­harmada – az ok és cél megjelölésével – írásban kéri.

9. §

A Küldöttközgyűlés határozathozatala :

1. A Küldöttközgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, a küldöttközgyű­lés határozatképes, ha azon a küldötteknek a fele és még egy fő megjelent. Hatá­rozatképtelenség esetén – az eredeti meghívóban a távolmaradás következmé­nyeire történő figyelmezte­téssel – tizenöt napon belül újabb küldöttközgyűlést kell összehívni, amely azonos napirenddel, a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
2. A Küldöttközgyűlés határozatát egyszerű szótöbbséggel, a 7. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott ügyekben pedig kétharmados szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
3. A Küldöttközgyűlés határozatát nyílt szavazással hozza, mind a tisztségviselők megválasztásakor, mind visszahívásukkor. Titkos szavazásról a jelenlévők jogo­sul­tak egyszerű szótöbbséggel dönteni.
4. A Küldöttközgyűlésen a meghívó szerinti napirendi kérdéseken kívül egyéb kérdé­sek csak akkor tárgyalhatók, ha azok megvitatását a jelenlevők nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elhatározták.
5. A Küldöttközgyűlésen az Országos Elnök, vagy az általa kijelölt elnökségi tag elnö­köl, a Küldöttközgyűlésen — a küldötteken kívül — szavazati joggal részt vesznek a helyi szervezetek tisztségviselői is.
6. A Küldöttközgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyző­könyvvezető és a Küldöttközgyűlés által kijelölt két hitelesítő ír alá. A jegyző­könyvet meg kell őrizni.

10. §

Az Országos Elnökség

1. Az Egyesület képviseletét és ügyintézését a küldöttközgyűlés által választott tíz főből álló Országos Elnökség látja el. Az Országos Elnökség tagjai a Küldöttközgyűlés által meg­válasz­tott elnök, alelnök és nyolc elnökségi tag. A Küldöttközgyűlés az Országos Elnökség tagjait öt évre választja.
2. A Küldöttközgyűlések közötti időben az Országos Elnökség dönt minden olyan kérdés­ben, amely nem tartozik kizárólag a Küldöttközgyűlés hatáskörébe. Dönté­seiről, intézkedéseiről a következő Küldöttközgyűlésen az Országos Elnökség köteles be­számolni.
3. Az Országos Elnökség jogosult az Egyesület nevében – a Küldöttközgyűlés ill. a tagok tájé­koztatása mel­lett – kötelezettségeket vállalni, jogokat szerezni.
4. Az Országos Elnökség minimum hat tag jelenléte esetén határozatképes. Az Országos Elnökség szükség­hez képest – de legalább évente négyszer – tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az Országos Elnökség ülésére az elnökség minden tagját a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább hét nap időköznek kell lennie. Az Országos Elnökség jogosult bármely, a napirenden szereplő dönté­sében érintett személyt, szer­vet az ülésre külön meghívni.
5. Az Országos Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén az ülést levezető elnök szavazata dönt.
6. Az Országos Elnökség feladatai:
   1. az ügyrendi határozatok meghozatala,
   2. az Alapszabályban nem nevesített bizottságok és munkacsoportok felállí­tása, egyedi megbízások adása,
   3. a Küldöttközgyűlések elé kerülő előterjesztések, javaslatok, költségvetés ter­vezet és zárszámadás előkészítése, és a Küldöttközgyűlés elé terjesztése,
   4. fegyelmi vizsgálat elrendelése,
   5. A 4.§ (3)bekezdésében rögzített feltételek fennállása esetén a tag kizárása.
   6. az Egyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének irányítása és ellenőr­zése, a megbízott elnökségi tag ezzel kapcsolatos feladatainak meghatáro­zása,
   7. az Egyesület ügyrendjének jóváhagyása,
   8. az Egyesület vagyonának befektetéséről való döntés.
   9. Az egyesület elnöke díjazásának, költségtérítésének megállapítása, amennyiben a közgyűlés azt az elnökség hatáskörébe utalja..
   10. A segélyezési szabályzat megalkotása.

11. §

Az Egyesület elnöke:

1. összehívja a küldöttközgyűlést és az elnökségi ülést, azokon elnököl,
2. felelős a vezető szervek által kiadott határozatok végrehajtásáért, az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításáért,
3. ellátja az Egyesület képviseletét,
4. az elnök feladata különösen:
   1. az alapszabályszerű működés biztosítása,
   2. a Küldöttközgyűlés és az Országos Elnökség által hozott határozatok végrehajtásá­nak szervezése, koordinálása,
   3. az ügyvitel munkájának irányítása,
   4. határozattervezetek elkészítése,
   5. a gazdálkodás és vagyonkezelés irányítása és ellenőrzése,
   6. a költségvetésben jóváhagyott összegek utalványozása (bármelyik elnök­ségi tag­gal együtt).
   7. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti, az alel­nök e minőségben az elnököt megillető összes jogot gyakorolja,

Az egyesület alelnöke:

– Akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt

– Összehangolja az elnökségi tagok munkáját

– Kapcsolatot tart a honlap szerkesztőivel, üzemeltetőivel

– Segíti a regionális feladatok elvégzését.

Az Országos Elnökség tagjai:

– Részt vesznek az Országos Elnökség munkájában

-Összehangolják és segítik a régiójukban a munkahelyi MOSZ szervezetek működését.

– Felelősek az adott terület egészségügyi szolgáltatóinál a munkahelyi szervezetek működéséért, illetőleg elősegítik azok megszervezését.

– Jelzik az Országos Elnökség felé a régióban esetlegesen típusosan előforduló érdeksérelmet, maguk is részt vesznek azok elhárításában.

12. §

Tisztségviselői funkció keletkezése, megszűnése

1. Az Egyesületi tisztségviselők funkciója a megválasztással jön létre.
2. Az Egyesület tisztségviselőinek funkciója megszűnik
   1. a tagság megszűnésével,
   2. lemondással,
   3. visszahívással,
   4. a tisztségviselő halálával,
   5. az Egyesület megszűnésével.

13. §

A Felügyelő Bizottság

1. A Felügyelő Bizottság három tagból áll, akiket a Küldöttközgyűlés nyílt szavazással öt évi időtar­tamra választ. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízatásuk ideje alatt az egyesület­ben más tisztséget nem tölthetnek be.
2. A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.
   1. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az egyesület gazdálkodását, vagyon- és pénzkezelését. Az Országos Elnökség, vagy az Egyesület elnöke kérésére soron kívüli vizsgálatokat is végez.
   2. Megvizsgálja az évi zárszámadást és a következő évi költségvetés előirányza­tát.
   3. Működéséről a küldöttközgyűlésnek köteles beszámolni.
   4. A felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az Országos Elnökség, illetőleg az Egyesü­let bármely más szervének ülésein.
3. A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga határozza meg.

14. §

A helyi szervezetek

Az Egyesület tagjai a munkáltatóknál munkahelyi csoportokat alkotnak, a tagok maguk közül munkahelyi csoportvezetőt választanak, továbbá delegálják a Kül­döttközgyűlésbe képviselőjüket. Minden munkahelyi csoport egy küldöttet vá­laszthat a Küldöttközgyűlésbe, ahol minden küldöttnek egy szavazata van.

A munkahelyi csoportvezető megbízatása öt évre szól. A munkahelyi csoportgyűlést a munkahelyi csoportvezető, vagy a csoporttagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban hívja össze. Amennyiben a munkahelyi csoport tagjai elégedetlenek a munkahelyi csoportvezető érdekképviseleti tevékenységével, úgy jogosultak a munkahelyi csoportvezetőt tisztségéből visszahívni a megbízatás lejárta előtt, és új munkahelyi csoportvezetőt választani.

A munkahelyi csoport határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A munkahelyi csoportgyűlés határozatképes, ha azon a csoporttagok fele és még egy fő megjelent, illetve ha a megjelent tagok száma nem éri el a határozatképességhez szükséges mértéket, úgy 15 napon belül a csoportgyűlést változatlan napirenddel újra össze kell hívni, ekkor a megjelentek számától függetlenül a munkahelyi csoportgyűlés határozatképesnek nyílvánítható

A munkahelyi csoport nem önálló jogi személy, saját vagyonnal nem rendelkezik, a csoport tagja, illetve vezetője nem járhat el az Egyesület képviseletében, a cso­port az Országos Elnökség irányítása alatt működik.

Azok a tagok, akik nem több munkavállalót foglalkoztató, nagyobb szervezetben dolgoznak, így nem tudnak munkahelyi csoportot alakítani (háziorvosok, házi gyerekorvosok, alapellátásban dolgozó fogorvosok, iskola egészségügyi szolgálat orvosai, stb.) megyénként (illetve Budapesten) alkotnak egy – egy csoportot és csoportonként egy tisztségviselőt jogosultak választani. Ugyanezek a csoportok szakterületenként egy – egy küldöttet jogosultak a Küldöttközgyűlésbe delegálni.

15. §

Az Egyesület gazdálkodása

(1) Az Egyesület működéséhez szükséges anyagi fedezet az alábbiakból tevődik össze:

1. a tagok által fizetett tagdíjak,
2. az Mt. alapján a szakszervezetet megillető munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltása
3. az általa szervezett rendezvények bevétele,
4. felajánlások, hozzájárulások, támogatások,
5. pályázati bevételek
6. egyéb bevételek

(2) Az Egyesület költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű és a minden­kori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért az elnök a felelős.

16. §

Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület megszűnik:
2. ha feloszlását, vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését a Küldöttköz­gyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondta,
3. ha a bíróság az 1989. évi II. törvény 16. § (2) bek d), és e) pontjai szerint:
   1. feloszlatja az Egyesületet, mivel annak működése a törvény 2. § (2) bekezdésébe ütközik;
   2. megállapítja az Egyesület megszűnését, mivel legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkí­vánt létszám alatt van.
4. Ha feloszlatást a bíróság rendelte el, illetőleg megállapította megszűnését, és az Egyesület vagyonának a felosztásáról a Küldöttközgyűlés nem rendelkezett, a vagyon – a hitelezők kielégítése után – az állam tulajdonába kerül.
5. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései, a Polgári Törvénykönyvnek az egyesületekről szóló rendelkezései, az egyesület gazdálkodására pedig a 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet az irányadó.